jueves, 11 de enero de 2018
miércoles, 10 de enero de 2018
BULGARIA
martes, 9 de enero de 2018
EXTINTOR DE BOMBERO
Del asunto del extintor no dejamos nada claro.Si os apetece hacerlo hay varias posibilidades.
MINUTO 6:45
MINUTO: 11:34
MULTIPLICACIONES
Aprender a multiplicar no es difícil si quieres aprender. Para que tus cuentas salgan bien, debes memorizar las tablas pronto; pero mientras no las memorices, tendrás que consultarlas una y mil veces hasta que ya no necesites verlas.El tiempo que necesita cada cual para memorizar las tablas depende de muchas cosas, sobre todo de las ganas de aprenderlas, sin rendirse, haciendo cuentas, repasándolas, corrigiéndolas, probando a ver si ahora ya no te equivocas, dándote todas las oportunidades que necesites.
Tienes que aprender la mecánica de la cuenta, saber dónde colocar las que te llevas y qué hacer con ellas.Nunca te rindas ante una cuenta. Intenta hacerla siempre por ti mismo, sin copiar de nadie, porque ese que la hizo antes que tú también puede estar confundido. Hemos encontrado fallos en los libros, así que si has de equivocarte, al menos que sea tu fallo y no el de otro. Además si sabes encontrar tus fallos y rectificarlos, es que de verdad has aprendido algo muy importante: has aprendido a estudiar.
Hay algunos trucos. Por ejemplo, si sabes la tabla del dos, sabes algo de las otras tablas...
2x3= 3x2 = 6 ; 2x9 = 9x2 = 18 ; 2x7= 7x2 = 14
En las tablas del 2,4,6,8, todos los resultados son pares.
En las tablas del 3, 5, 7 , 9 , alternan resultados impares con pares.
En la tabla del 5 el resultado acaba en 0 o en 5.
También es conveniente hacer series. Si estás atento a las series, no te confundirás y además te acostumbras a concentrarte en algo sin permitir que te distraigan porque sabes que meterás la pata y tendrás que volver a empezar.
Tendrás las tablas pegadas en tu mesa para que las vigiles y las repases, para que las consultes y te asegures de que ese es el número que andas buscando. Pregúntaselas a tu compañero/a y que ella/el te las pregunte a ti. Hay muchos momentos en la clase que se gastan en perder el tiempo, aprovecha para estudiarlas muchas veces, sin que nadie te lo mande, para ser rápido en las multiplicaciones y verás que dividir es igual de fácil, o más.
Repasa las tablas en casa, de adelante atrás, de atrás adelante, multiplicando por los números pares, por los impares, y si eres capaz de inventar juegos...
7 x ? = 49.......... ? = 7
8 x ? = 32 ....... ? = 4
O... también...
? x? = 4 ...... ? = ? = 2
? x ? = 16
? x? = 25
? x ? = 81
Tienes que aprender la mecánica de la cuenta, saber dónde colocar las que te llevas y qué hacer con ellas.Nunca te rindas ante una cuenta. Intenta hacerla siempre por ti mismo, sin copiar de nadie, porque ese que la hizo antes que tú también puede estar confundido. Hemos encontrado fallos en los libros, así que si has de equivocarte, al menos que sea tu fallo y no el de otro. Además si sabes encontrar tus fallos y rectificarlos, es que de verdad has aprendido algo muy importante: has aprendido a estudiar.
Hay algunos trucos. Por ejemplo, si sabes la tabla del dos, sabes algo de las otras tablas...
2x3= 3x2 = 6 ; 2x9 = 9x2 = 18 ; 2x7= 7x2 = 14
En las tablas del 2,4,6,8, todos los resultados son pares.
En las tablas del 3, 5, 7 , 9 , alternan resultados impares con pares.
En la tabla del 5 el resultado acaba en 0 o en 5.
También es conveniente hacer series. Si estás atento a las series, no te confundirás y además te acostumbras a concentrarte en algo sin permitir que te distraigan porque sabes que meterás la pata y tendrás que volver a empezar.
Tendrás las tablas pegadas en tu mesa para que las vigiles y las repases, para que las consultes y te asegures de que ese es el número que andas buscando. Pregúntaselas a tu compañero/a y que ella/el te las pregunte a ti. Hay muchos momentos en la clase que se gastan en perder el tiempo, aprovecha para estudiarlas muchas veces, sin que nadie te lo mande, para ser rápido en las multiplicaciones y verás que dividir es igual de fácil, o más.
Repasa las tablas en casa, de adelante atrás, de atrás adelante, multiplicando por los números pares, por los impares, y si eres capaz de inventar juegos...
7 x ? = 49.......... ? = 7
8 x ? = 32 ....... ? = 4
O... también...
? x? = 4 ...... ? = ? = 2
? x ? = 16
? x? = 25
? x ? = 81
NATURAIS T4
46-47
1º- SON DOUS TIPOS DE SERES.
2º- OS SERES HUMANOS, OS ANIMAIS E AS PLANTAS SON ESA CLASE DE SERES.
3º- GRAZAS A ESA FUNCIÓN OS SERES VIVOS REACCIONAN AOS CAMBIOS DA CONTORNA.
4º- ESA FUNCIÓN LLES PERMITE AOS SERES VIVOS RESPIRAR.
5º- MEDIANTE ESA FUNCIÓN ALGÚNS ANIMAIS POÑEN OVOS.
6º- DÚAS CLASES DE SERES INERTES.
7º- TRES CLASES DE SERES VIVOS.
8º- SERES INERTES FABRICADOS POLAS PERSOAS.
9º- A AUGA É ESA CLASE DE SER.
10º- TIPO DE SERES QUE NON MEDRAN, NACEN NIN MORREN.
48-49
1º- ELES ESTUDAN E CLASIFICAN AOS SERES VIVOS.
2º- AS PLANTAS, OS ANIMAIS E OS FUNGOS SON ESA CLASE DE SERES.
3º- ASÍ SE CHAMAN AS CARACTERÍSTICAS DOS SERES VIVOS QUE PERMITEN CLASIFICALOS.
4º- NELES PODEMOS ATOPAR COLECCIÓNS DE INSECTOS.
5º- NA FOTO PODEMOS VER ÓSOS E ESQUELETOS DESE TIPO DE ANIMAIS.
6º- NÚMERO DE REINOS EN QUE SE PODEN CLASIFICAR OS SERES VIVOS.
7º- OS SERES HUMANOS PERTENCEMOS A ESE GRUPO DE SERES VIVOS.
8º- NESE GRUPO ESTÁN OS SERES VIVOS QUE FABRICAN O SEU PROPIO ALIMENTO.
9º- AS ALGAS E OS PROTOZOOS FORMAN ESE GRUPO DE SERES VIVOS.
10º- EL É NECESARIO PARA VER AS BACTERIAS E OUTRAS MONERAS.
50-51 Colaboran Lucía Diéguez , David Chamín e Ivet.
1º- ELES ADOITAN TER TALOS DUROS E DELGADOS E RAMIFICANSE DESDE O CHAN.
2º- É UNHA PLANTA SEN FLORES XUNTO CO MOFO
3º- ELAS TEÑEN O TALO DELGADO E FLEXIBLE.
4º- ASÍ SE CHAMA A ÁRBORE DA PÁXINA 51.
5º- EXEMPLO DE ARBUSTO.QUE SE VE NA FOTO DA PÁXINA 51.
6º- ELAS TEÑEN TRES PARTES: RAÍZ , TALO E FOLLAS.
7º- DOUS EXEMPLOS DE PLANTAS CON FLORES DA PÁXINA 50.
8º- DOUS EXEMPLOS DE PLANTAS SEN FLORES DA PÁXINA 50.
9º- PARTE DA PLANTA QUE PROFUNDIZA NA TERRA.
10º- AS PLANTAS NON POSÚEN ESE TIPO DE ÓRGANOS.
52-53
1º- É UNHA PLANTA CON FLORES, SEMENTES DESPROTEXIDAS E FOLLA EN FORMA DE AGULLA.
2º- É UNHA PLANTA SEN FLORES, E SEN RAÍCES.
3º- É UNHA PLANTACON FLORES, SEMENTES PROTEXIDAS, COPA REDONDEADA E FOLLAS DE CORTE SINUOSO.
4º- É UNHA PLANTA SEN FLORES PERO CON RAÍCES.
5º- É UNHA PLANTA CON FLORES, SEMENTES DESPROTEXIDAS, COPA ALONGADA E FOLLA EN FORMA DE ESCAMA.
6º. DÚAS PLANTAS QUE COMPARTEN O CRITERIO NON TER FLORES.
7º- DÚAS PLANTAS QUE COMPARTEN O CRITERIO DE TER SEMENTES PROTEXIDAS.
8º- CATRO PLANTAS QUE COMPARTEN O CRITERIO DE CLASIFICACIÓN " TEN TALO".
9º- É UNHA PLANTA CON FLORES E SEMENTES PROTEXIDAS, DE COPA ALONGADA E FOLLA EN FORMA DE LANZA.
10º- É UNHA PLANTA SEN FLORES NIN RAÍCES.
54-55
1º- EL SEGUE O DESPLAZAMENTO DO SOL CON MOVEMENTOS LENTOS.
2º- GRAZAS A ELES MOITAS PLANTAS PODEN REPRODUCIRSE.
3º- ISO BUSCAN AS ÁRBORES CANDO MEDRAN.
4º- ELAS SE RELACIONAN COA SÚA CONTORNA E CON OUTROS SERES VIVOS.
5º- SON DOUS TIPOS DE ZUMES QUE CIRCULAN POLAS PLANTAS.
6º- AS PLANTAS SON CAPACES DE FABRICALO.
7º- ESE É O GAS QUE AS PLANTAS ABSORBEN DO AIRE.
8º- ELAS E MAIS A AUGA FORMAN O ZUME BRUTO.
9º- NELAS AS PLANTAS FABRICAN O ZUME ELABORADO.
10º- NELAS ESTÁN OS ÓRGANOS REPRODUTORES DAS PLANTAS.
1º- SON DOUS TIPOS DE SERES.
2º- OS SERES HUMANOS, OS ANIMAIS E AS PLANTAS SON ESA CLASE DE SERES.
3º- GRAZAS A ESA FUNCIÓN OS SERES VIVOS REACCIONAN AOS CAMBIOS DA CONTORNA.
4º- ESA FUNCIÓN LLES PERMITE AOS SERES VIVOS RESPIRAR.
5º- MEDIANTE ESA FUNCIÓN ALGÚNS ANIMAIS POÑEN OVOS.
6º- DÚAS CLASES DE SERES INERTES.
7º- TRES CLASES DE SERES VIVOS.
8º- SERES INERTES FABRICADOS POLAS PERSOAS.
9º- A AUGA É ESA CLASE DE SER.
10º- TIPO DE SERES QUE NON MEDRAN, NACEN NIN MORREN.
48-49
1º- ELES ESTUDAN E CLASIFICAN AOS SERES VIVOS.
2º- AS PLANTAS, OS ANIMAIS E OS FUNGOS SON ESA CLASE DE SERES.
3º- ASÍ SE CHAMAN AS CARACTERÍSTICAS DOS SERES VIVOS QUE PERMITEN CLASIFICALOS.
4º- NELES PODEMOS ATOPAR COLECCIÓNS DE INSECTOS.
5º- NA FOTO PODEMOS VER ÓSOS E ESQUELETOS DESE TIPO DE ANIMAIS.
6º- NÚMERO DE REINOS EN QUE SE PODEN CLASIFICAR OS SERES VIVOS.
7º- OS SERES HUMANOS PERTENCEMOS A ESE GRUPO DE SERES VIVOS.
8º- NESE GRUPO ESTÁN OS SERES VIVOS QUE FABRICAN O SEU PROPIO ALIMENTO.
9º- AS ALGAS E OS PROTOZOOS FORMAN ESE GRUPO DE SERES VIVOS.
10º- EL É NECESARIO PARA VER AS BACTERIAS E OUTRAS MONERAS.
50-51 Colaboran Lucía Diéguez , David Chamín e Ivet.
1º- ELES ADOITAN TER TALOS DUROS E DELGADOS E RAMIFICANSE DESDE O CHAN.
2º- É UNHA PLANTA SEN FLORES XUNTO CO MOFO
3º- ELAS TEÑEN O TALO DELGADO E FLEXIBLE.
4º- ASÍ SE CHAMA A ÁRBORE DA PÁXINA 51.
5º- EXEMPLO DE ARBUSTO.QUE SE VE NA FOTO DA PÁXINA 51.
6º- ELAS TEÑEN TRES PARTES: RAÍZ , TALO E FOLLAS.
7º- DOUS EXEMPLOS DE PLANTAS CON FLORES DA PÁXINA 50.
8º- DOUS EXEMPLOS DE PLANTAS SEN FLORES DA PÁXINA 50.
9º- PARTE DA PLANTA QUE PROFUNDIZA NA TERRA.
10º- AS PLANTAS NON POSÚEN ESE TIPO DE ÓRGANOS.
52-53
1º- É UNHA PLANTA CON FLORES, SEMENTES DESPROTEXIDAS E FOLLA EN FORMA DE AGULLA.
2º- É UNHA PLANTA SEN FLORES, E SEN RAÍCES.
3º- É UNHA PLANTACON FLORES, SEMENTES PROTEXIDAS, COPA REDONDEADA E FOLLAS DE CORTE SINUOSO.
4º- É UNHA PLANTA SEN FLORES PERO CON RAÍCES.
5º- É UNHA PLANTA CON FLORES, SEMENTES DESPROTEXIDAS, COPA ALONGADA E FOLLA EN FORMA DE ESCAMA.
6º. DÚAS PLANTAS QUE COMPARTEN O CRITERIO NON TER FLORES.
7º- DÚAS PLANTAS QUE COMPARTEN O CRITERIO DE TER SEMENTES PROTEXIDAS.
8º- CATRO PLANTAS QUE COMPARTEN O CRITERIO DE CLASIFICACIÓN " TEN TALO".
9º- É UNHA PLANTA CON FLORES E SEMENTES PROTEXIDAS, DE COPA ALONGADA E FOLLA EN FORMA DE LANZA.
10º- É UNHA PLANTA SEN FLORES NIN RAÍCES.
54-55
1º- EL SEGUE O DESPLAZAMENTO DO SOL CON MOVEMENTOS LENTOS.
2º- GRAZAS A ELES MOITAS PLANTAS PODEN REPRODUCIRSE.
3º- ISO BUSCAN AS ÁRBORES CANDO MEDRAN.
4º- ELAS SE RELACIONAN COA SÚA CONTORNA E CON OUTROS SERES VIVOS.
5º- SON DOUS TIPOS DE ZUMES QUE CIRCULAN POLAS PLANTAS.
6º- AS PLANTAS SON CAPACES DE FABRICALO.
7º- ESE É O GAS QUE AS PLANTAS ABSORBEN DO AIRE.
8º- ELAS E MAIS A AUGA FORMAN O ZUME BRUTO.
9º- NELAS AS PLANTAS FABRICAN O ZUME ELABORADO.
10º- NELAS ESTÁN OS ÓRGANOS REPRODUTORES DAS PLANTAS.
lunes, 8 de enero de 2018
CARNAVAL
OPCIONES
A- HACER DISFRAZ
B- COMPRAR DISFRAZ
*OPCIÓN A
HACER DISFRAZ POR DOS O TRES EUROS...
BARATO PERO MUY LABORIOSO...
CON BOLSAS DE PLÁSTICO...
Aquí nos podemos complicar la vida lo que nuestro amor a las manualidades nos ordene, teniendo en cuenta que puede quedar una obra de arte o una chapuza...
*OPCIÓN B
COMPRAR
Caro o barato según la economía de cada cual. Ahorro de tiempo y trabajo. Complicación importante es reunir el dinero y responsabilizarse de entregarlo en la tienda, de lo cual YO NO ME HAGO CARGO.
*OPCIÓN C
SUMARNOS A LA OTRA CLASE . PEDIR EL MATERIAL EN COMÚN Y ELABORAR LOS TRAJES POR LAS TARDES.
Por las mañanas necesito el tiempo de clase para que aprendan el temario de 3ª. Otra cosa sería usar el Carnaval y el Disfraz como centro de interés para trabajar contenidos, lo cual me gustaría muchísimo, pero han escogido unos libros y me siento en la obligación de seguirlos todo lo posible.
A- HACER DISFRAZ
B- COMPRAR DISFRAZ
*OPCIÓN A
HACER DISFRAZ POR DOS O TRES EUROS...
NECESARIO TENER PANTALÓN Y CAZADORA ROJA...
CON BOLSAS DE PLÁSTICO...
Aquí nos podemos complicar la vida lo que nuestro amor a las manualidades nos ordene, teniendo en cuenta que puede quedar una obra de arte o una chapuza...
*OPCIÓN B
COMPRAR
Caro o barato según la economía de cada cual. Ahorro de tiempo y trabajo. Complicación importante es reunir el dinero y responsabilizarse de entregarlo en la tienda, de lo cual YO NO ME HAGO CARGO.
*OPCIÓN C
SUMARNOS A LA OTRA CLASE . PEDIR EL MATERIAL EN COMÚN Y ELABORAR LOS TRAJES POR LAS TARDES.
Por las mañanas necesito el tiempo de clase para que aprendan el temario de 3ª. Otra cosa sería usar el Carnaval y el Disfraz como centro de interés para trabajar contenidos, lo cual me gustaría muchísimo, pero han escogido unos libros y me siento en la obligación de seguirlos todo lo posible.
SOCIAIS T5
68-69
1º- ELA NOS TRANSMITE OS SEUS COSTUMES E VALORES.
2º- RESPECTO, XENEROSIDADE, RESPONSABILIDADE SON ESO.
3º- ESE SENTIMENTO DÁSE DENTRO DA FAMILIA E NOS PROPORCIONA SEGURIDADE.
4º- ASÍ SE CHAMAN AS FAMILIAS EN QUE OS FILLOS VIVEN SO CO PAI OU CA NAI.
5º- ASÍ SE CHAMAN OS PAIS QUE COIDAN DE NENOS E NENAS COMA SE FOSEN BIOLÓXICOS.
6º- O PAI E A NAI DEBEN FACER ISO CO COIDADO E A EDUCACIÓN DOS FILLOS.
7º- TODOS OS MEMBROS DA FAMILIA SOMOS RESPONSABLES DEL NA NOSA CASA.
8º- ELES ENSINAN A COMPARTIR ESFORZOS E TRABALLAR EN EQUIPO.
9º- ASÍ SON AS RELACIÓNS DE AFECTO NA VIDA EN FAMILIA.
10º- ELA DESENVÓLVESE DENTRO DA FAMILIA .
70-71
1º- ELA ESTÁ FORMADA POR TODAS AS PERSOAS QUE CONVIVIMOS NA ESCOLA.
2º- DEBEMOS RESPECTALAS PARA QUE AS ACTIVIDADES ESCOLARES SE DESENVOLVAN DE FORMA CORRECTA.
3º- CANDO ELES FALEN NON DEBEMOS INTERRUMPIR RESPECTANDO O SEU TURNO DE PALABRA.
4º- CANDO PASAMOS POR ELES NON DEBEMOS CORRER NIN MOLESTAR.
5º- ASÍ DEBEMOS MANTER A CLASE PARA QUE O AMBIENTE DE TRABALLO SEXA O MELLOR POSIBLE.
6º- ELAS SE RESOLVEN MELLOR NUN AMBIENTE DE DIÁLOGO.
7º- ESO DEBEMOS FACER COAS NORMAS DOS XOGOS PARA DIVERTIRNOS MOITO MÁIS.
8º- OS PROFESORES E PROFESORAS QUE TRABALLAN NA ESCOLA FORMAN ESE TIPO DE PERSOAL.
9º- EL É UN ÓRGANO DE GOBERNO DO CENTRO ESCOLAR NO QUE ESTÁN REPRESENTANDOS OS CATRO ELEMENTOS DA COMUNIDADE ESCOLAR.
10º- ELES AXUDAN E PARTICIPAN NALGUNHAS DAS ACTIVIDADES EDUCATIVAS ORGANIZADAS POLO COLEXIO.
72-73 Colaboran: David Chamín, Lucía Diéguez , David Aguiar, Miguel e Marcos,.
1º- NESA PARTE DAS CIDADES, VILAS E ALDEAS É ONDE ESTÁN AS CASAS ANTIGAS.
2º- ESA POBOACIÓN ADOITA DESPRAZARSE A PÉ DUN LUGAR A OUTRO DA LOCALIDADE.
3º- NELAS É MÁIS DOADO IDENTIFICAR OS ELEMENTOS NATURAIS DA PAISAXE.
4º-ELAS SON LOCALIDADES PEQUENAS CON MENOS DE 10.000 HABITANTES.
5º- ALÍ CONSTRUÍRONSE BLOQUES DE PISOS E CASAS PEGADAS.
6º- ASÍ SE CHAMA AO CONXUNTO DE PERSOAS QUE VIVE NA VILA OU ALDEAS.
7º- ELA É O LUGAR EN QUE VIVIMOS.
8º- A POBOACIÓN DE CASE TODAS AS ALDEAS SE ADICA A ESES DOUS TRABALLOS.
9º- ACTIVIDADE QUE SE DESENVOLVE NALGUNHAS VILAS RELACIONADAS COA MONTAÑA, PRAIA, ETC.
10º- NESAS PARTES DAS VILAS HAI COMERCIOS, BANCOS E TALLERES.
74-75
1º- ELAS SON LOCALIDADES NAS QUE VIVEN MÁIS DE 10.000 HABITANTES.
2º- AS RÚAS ANTIGAS DAS CIDADES SON ASÍ.
3º- AO CONXUNTO DE PERSOAS QUE VIVEN NUNHA CIDADE SE LLE CHAMA ASÍ.
4º- SON AMPLIAS E POR ELAS CIRCULA GRAN NÚMERO DE PERSOAS E VEHÍCULOS.
5º- ELES ESTÁN FÓRA DAS CIDADES FORMADOS POR FÁBRICAS E ALMACÉNS.
6º- NELA TRABALLAN MOITOS HABITANTES DAS CIDADES.
7º- NELES TRABALLA A MAIORÍA DA XENTE QUE HABITA NAS CIDADES.
8º- SON AS TRES PARTES DUNHA CIDADE.
9º- NESA PARTE DA CIDADE HAI EDIFICIOS ALTOS, CASAS UNIFAMILIARES E INDUSTRIAS.
10º- É O CONXUNTO DE EDIFICACIÓNS CONSTRUIDAS ARREDOR DO CENTRO.
76-77
1º- ASÍ SE LLE CHAMA AO EDIFICIO ONDE TRABALLA O GOBERNO MUNICIPAL.
2º- É A MÁXIMA AUTORIDADE DO CONCELLO.
3º- ELES AXUDAN NAS ACTIVIDADES DE GOBERNO.
4º- ELES TAMÉN PODEN ASISTIR AOS PLENOS MUNICIPAIS.
5º- O CONCELLO DEBE FOMENTAR QUE ELES PARTICIPEN NA VIDA DA LOCALIDADE.
6º- ESE TIPO DE ACTOS DEBE ORGANIZAR O CONCELLO.
7º- ELES PERMITEN ATENDER AS NECESIDADES DOS HABITANTES DA LOCALIDADE.
8º- ELES PARTICIPAN NA EXTINCIÓN DE INCENDIOS.
9º- CANDO LEVANTAN AS RÚAS MEDIANTE MÁQUINAS E OPERARIOS ESTASE FACENDO ESE TIPO DE SERVIZO MUNICIPAL.
10º- CANDO HAI BIBLIOTECA MUNICIPAL ONDE AS PERSOAS PODEN LER E CONSULTAR LIBROS ESTAMOS DISFRUTANDO DESE SERVIZO MUNICIPAL.
1º- ELA NOS TRANSMITE OS SEUS COSTUMES E VALORES.
2º- RESPECTO, XENEROSIDADE, RESPONSABILIDADE SON ESO.
3º- ESE SENTIMENTO DÁSE DENTRO DA FAMILIA E NOS PROPORCIONA SEGURIDADE.
4º- ASÍ SE CHAMAN AS FAMILIAS EN QUE OS FILLOS VIVEN SO CO PAI OU CA NAI.
5º- ASÍ SE CHAMAN OS PAIS QUE COIDAN DE NENOS E NENAS COMA SE FOSEN BIOLÓXICOS.
6º- O PAI E A NAI DEBEN FACER ISO CO COIDADO E A EDUCACIÓN DOS FILLOS.
7º- TODOS OS MEMBROS DA FAMILIA SOMOS RESPONSABLES DEL NA NOSA CASA.
8º- ELES ENSINAN A COMPARTIR ESFORZOS E TRABALLAR EN EQUIPO.
9º- ASÍ SON AS RELACIÓNS DE AFECTO NA VIDA EN FAMILIA.
10º- ELA DESENVÓLVESE DENTRO DA FAMILIA .
70-71
1º- ELA ESTÁ FORMADA POR TODAS AS PERSOAS QUE CONVIVIMOS NA ESCOLA.
2º- DEBEMOS RESPECTALAS PARA QUE AS ACTIVIDADES ESCOLARES SE DESENVOLVAN DE FORMA CORRECTA.
3º- CANDO ELES FALEN NON DEBEMOS INTERRUMPIR RESPECTANDO O SEU TURNO DE PALABRA.
4º- CANDO PASAMOS POR ELES NON DEBEMOS CORRER NIN MOLESTAR.
5º- ASÍ DEBEMOS MANTER A CLASE PARA QUE O AMBIENTE DE TRABALLO SEXA O MELLOR POSIBLE.
6º- ELAS SE RESOLVEN MELLOR NUN AMBIENTE DE DIÁLOGO.
7º- ESO DEBEMOS FACER COAS NORMAS DOS XOGOS PARA DIVERTIRNOS MOITO MÁIS.
8º- OS PROFESORES E PROFESORAS QUE TRABALLAN NA ESCOLA FORMAN ESE TIPO DE PERSOAL.
9º- EL É UN ÓRGANO DE GOBERNO DO CENTRO ESCOLAR NO QUE ESTÁN REPRESENTANDOS OS CATRO ELEMENTOS DA COMUNIDADE ESCOLAR.
10º- ELES AXUDAN E PARTICIPAN NALGUNHAS DAS ACTIVIDADES EDUCATIVAS ORGANIZADAS POLO COLEXIO.
72-73 Colaboran: David Chamín, Lucía Diéguez , David Aguiar, Miguel e Marcos,.
1º- NESA PARTE DAS CIDADES, VILAS E ALDEAS É ONDE ESTÁN AS CASAS ANTIGAS.
2º- ESA POBOACIÓN ADOITA DESPRAZARSE A PÉ DUN LUGAR A OUTRO DA LOCALIDADE.
3º- NELAS É MÁIS DOADO IDENTIFICAR OS ELEMENTOS NATURAIS DA PAISAXE.
4º-ELAS SON LOCALIDADES PEQUENAS CON MENOS DE 10.000 HABITANTES.
5º- ALÍ CONSTRUÍRONSE BLOQUES DE PISOS E CASAS PEGADAS.
6º- ASÍ SE CHAMA AO CONXUNTO DE PERSOAS QUE VIVE NA VILA OU ALDEAS.
7º- ELA É O LUGAR EN QUE VIVIMOS.
8º- A POBOACIÓN DE CASE TODAS AS ALDEAS SE ADICA A ESES DOUS TRABALLOS.
9º- ACTIVIDADE QUE SE DESENVOLVE NALGUNHAS VILAS RELACIONADAS COA MONTAÑA, PRAIA, ETC.
10º- NESAS PARTES DAS VILAS HAI COMERCIOS, BANCOS E TALLERES.
74-75
1º- ELAS SON LOCALIDADES NAS QUE VIVEN MÁIS DE 10.000 HABITANTES.
2º- AS RÚAS ANTIGAS DAS CIDADES SON ASÍ.
3º- AO CONXUNTO DE PERSOAS QUE VIVEN NUNHA CIDADE SE LLE CHAMA ASÍ.
4º- SON AMPLIAS E POR ELAS CIRCULA GRAN NÚMERO DE PERSOAS E VEHÍCULOS.
5º- ELES ESTÁN FÓRA DAS CIDADES FORMADOS POR FÁBRICAS E ALMACÉNS.
6º- NELA TRABALLAN MOITOS HABITANTES DAS CIDADES.
7º- NELES TRABALLA A MAIORÍA DA XENTE QUE HABITA NAS CIDADES.
8º- SON AS TRES PARTES DUNHA CIDADE.
9º- NESA PARTE DA CIDADE HAI EDIFICIOS ALTOS, CASAS UNIFAMILIARES E INDUSTRIAS.
10º- É O CONXUNTO DE EDIFICACIÓNS CONSTRUIDAS ARREDOR DO CENTRO.
76-77
1º- ASÍ SE LLE CHAMA AO EDIFICIO ONDE TRABALLA O GOBERNO MUNICIPAL.
2º- É A MÁXIMA AUTORIDADE DO CONCELLO.
3º- ELES AXUDAN NAS ACTIVIDADES DE GOBERNO.
4º- ELES TAMÉN PODEN ASISTIR AOS PLENOS MUNICIPAIS.
5º- O CONCELLO DEBE FOMENTAR QUE ELES PARTICIPEN NA VIDA DA LOCALIDADE.
6º- ESE TIPO DE ACTOS DEBE ORGANIZAR O CONCELLO.
7º- ELES PERMITEN ATENDER AS NECESIDADES DOS HABITANTES DA LOCALIDADE.
8º- ELES PARTICIPAN NA EXTINCIÓN DE INCENDIOS.
9º- CANDO LEVANTAN AS RÚAS MEDIANTE MÁQUINAS E OPERARIOS ESTASE FACENDO ESE TIPO DE SERVIZO MUNICIPAL.
10º- CANDO HAI BIBLIOTECA MUNICIPAL ONDE AS PERSOAS PODEN LER E CONSULTAR LIBROS ESTAMOS DISFRUTANDO DESE SERVIZO MUNICIPAL.
Suscribirse a:
Entradas (Atom)